Dublin 2019.október 19-26.
Az Erasmus támogatásával dublini egy hetes módszertani tanfolyamon vettem részt.
A dublini program jól indult, mert egy nappal korábban érkeztem, így a turisták által is igen népszerű Moher sziklákat látogattam meg vasárnap. Nagyon jól ráhangolt az ír történelemre és az ír emberek mindennapjaira az egy napos kirándulás. A busz sofőr egyben idegenvezetői feladatokat is ellátva bevezetett minket az írek csodálatos ,titokzatos történelmébe és az aktuális politikai helyzetbe is.
Hétfőn kezdődött a tanfolyam, amely a tanár megváltozott szerepköréről szólt. Címe: „Student centered classroom: teachers as promoters of active learning”. A résztvevők 6 különböző országból érkeztek, így nagyon színes képet adott az európai iskolarendszerről. Olasz, német, szlovák és francia iskolatípusokat, tanítási módszereket mutattunk meg egymásnak. Rövid bepillantást kaptunk a tanulók, tanárok életébe az egyes prezentációk során.
A kurzus célja a feladat alapú tanítás, a motiváció, a deduktív, induktív megközelítések és új anyag elsajátítására használható módszerek bemutatása, gyakorlati alkalmazása. Jó néhány közülük már ismert volt számomra, de akadt újak is. Élvezetes, jó hangulatú foglalkozásokat vezetett Eimaar, a tanfolyam vezetője, aki abban is sokat segített, hogy mit érdemes megnézni Dublinban és gyakorlati tanácsokkal látott el bennünket a városban való közlekedést, étkezést illetően.
A tanfolyam befejezéseként pedig kipróbálhattuk, hogyan lehet használni a gyakorlatban a hét folyamán megismert módszereket egy olyan csoportban ahol tényleg az angol volt a közös nyelv, mivel külföldiek voltak a hallgatók. A tapasztalatokat összegeztük, értékeltük és szomorúan vettünk búcsút egymástól.
Amit még Dublin adott:
Dublin nevezetességeit a délutáni szabad időben sikerült feltérképezni és megismerni. Így például a Guinness Storehouse feledhetetlen élmény még úgy is, hogy nem rajongok a sörökért.
A Trinity College, ami Írország legrégebbi egyeteme, a Long Hall névre hallgató könyvtár a kellsi kódexszel, a hangulatos kiskocsmák, a vár, az óriási Phonex park, a Temple Bar a Liffey folyó partján mind mind csodálatos és emlékezetes marad örökre.
Ki ne felejtsem a festői szépségű félszigetet, Howth, ahová a helyi gyorsvasúttal mentünk, a DART-tal. Hosszú kilométereket sétáltunk a parton és természetesen egy kellemes hangulatú bárban vészeltük át az ír időjárásra oly jellemző zuhanyszerű esőt. Itt persze nem lehet kihagyni a „nemzeti étel”-nek tartott ’Fish and chips’-et sem, ami a tengerparton elfogyasztva talán még ízletesebb.
Csodálatos hetet töltöttem el Dublinban, hiszen módszertanilag sok újat és érdekeset tanultam, megismerkedtem kollégákkal Európa más országaiból és bepillantást nyertem egy másik ország kultúrájába, történelmébe.
Remélem még visszatérhetek egyszer!!
Köszönöm Erasmus!